Barátság az örökkévalóságig!

XV.Fejezet
Jó ötlet volt ez ....?

Ugye bár az utolsó évem elé nézek elébe.Nem akartam a 12. évemet is úgy tölteni hogy veszekszek bárkivel is. Így úgy döntöttem hogy még a legnagyobb ellenségemmel , Jessicával is elásom a csatabárdot és tiszta lappal indulok.Ráírtam Jessicára és megbeszéltük, ő is nagyon örült neki. Én is örültem mert hát legalább nyugodtabb lesz a környezet az osztályba.Minden tök jól menten, tényleg jól elvoltunk nem veszekedtünk semmi baj nem volt. Ám azt nem tudtam hogy arról még nem mondott le hogy elvegye Fedét tőlem.Végülis nem sok minden kellett hozzá , hiszen Fedével alig láttuk már egymást , alig beszéltünk akár 2 szót is , mert a fiatal úr elvárja hogy én keressem mindig . De én ezt már meguntam. Nem fogok pasi után szaladgálni , még akkor sem hogyha az egyik legjobb barátomról van szó.Na szóval visszatérve a témához.Egyik nap azaz szerdán jött a tesi és hát ugye kezdtük a bemelegítését. Trina elmondott nekem olyas valamit , amit nem kellett volna.
-Fede írt Jessicának , hogy találkozzanak 8. óra után.
-Mi a fasz ? Fede ? Áh , az nem lehet.

-Dehogynem , mutatta Jessica az üzenetet.
Nem tudom mi játszódott le bennem.Egyszerre mérges voltam , és szomorú.Mérges voltam Jessicára , de szomorú voltam Fede miatt.Nem tudtam hova tenni a dolgokat.Először arra gondoltam hogy megkérdezem, utána felmerült bennem az a kérdés , hogy minek ?Úgy sem érek vele semmit , úgy is hazudna.Hiszen eddig azt tette.(úgy néz ki : / ).Csalódtam , mert csalódnom kellett az egyik legjobb barátomba. De felfoghatatlan hogy még így is , és még így is panaszkodik hogy nem lát eleget. Csodálkozik ? Most úgy őszintén.Nem akartam róla hallani , valami módon undorodtam tőle.Hiányzik ? Igen. Hálás vagyok neki ? Igen.De azért ez egy kicsikét sok volt.Lehet hogy nem is az bánt hogy találkoztak , hanem az hogy azt érzem  lecserélt.Lecserélt engem Jessicára.Jobbat nem találhatott volna ? Miért pont ő ? Sose fogom megérteni. Ennyire faszra való vagy mi ? Fogalmam sincs. Hát nem baj , teljes életet tudok nélküle is élni.Nem fontos hogy mellettem legyen.Kifogom bírni.Valahogyan majdcsak kibírom.Valahogy. ........


Remélni tudom , hogy elkezdek neki hiányozni , és keres. Ha nem akkor tudni fogom , hogy tényleg ő volt-e az igaz barátom.

Barátság az örökkévalóságig !

XIV.Fejezet
....

Hát elkezdődött a suli , vagyis már lassan a 2. hónap telik el , de ez most igazán mindegy.Szóval , szeptember 3-án hétfőn sikeresen megtörtént a tanévnyitó a a suliba. Döbbenten untuk végig az egészet , mivel Református iskola lettünk ( mert lenyúlták a pénzünket) , így prédikációt hallgathatunk minden egyes ünnepségen. Így hát egy laza 30 perces évnyitóból lett 1 órás . Na vége lett az ünnepségnek , első utam a mosdóba vezetett hogy levegyem azt a kibaszott matrózblúzt. A második utam rögtön Fedéhez vezetett.Iszonyatosan hiányzott a nyáron , és most végre találkoztunk . Be léptem az osztályba rohantam oda hozzá mint egy idióta. Szorítottam a nyakát ahogyan csak tudtam , nem engedtem el . Annyira jó volt . Boldog voltam hogy végre láthatom.Ezek után mentem a barátomhoz .Este hazajöttem írtam Fedének hogy iszonyatosan jó volt látni . Ő erre csak annyit írt :
-Jó a segged az új nadrágba.:D
Semmit nem változott , ugyan úgy megnéz mint anno . A gép előtt a röhögés kapott el egy picit . Eltelt az első nap. Úgy indultam neki , hogy biztos olyan jó lesz mint ez első . Hát nem így lett . Most nem részletezem a dolgokat. Mikor hazaértem este vártam hátha rámír vagy akármi , de semmi . Kicsit rosszul esett tény és való. Ezek után nem sokat járkáltam le hozzá , kíváncsi voltam keres-e . Hát nem keresett . Megszívtam.Így vagy csak neten beszéltünk vagy sehogy se . Igazából megelégeltem a dolgot és erőt vettem magamon , és lementem hozzá . Szokásos módon zajlott , oda mentem megöleltem , visszaölelt. Már megszokott volt.Beszélgettünk és dobott egy ilyet.
- De régen láttalak már amúgy.
Erre pusztán egy szokásos reakcióm volt.
-Ha én nem kereslek , te se keresel .
Fede meg se mukkant csak nézett , és csak rázta a fejét. Ki hitte volna hogy nem mondd semmit. Igazából vártam egy olyan mondatot hogy : " bocsi , nem értem rá " , vagy valami ilyesmit.Az a baj , hogy szeretem és hiányzik , mert egyik legjobb barátom a világon, és rossz érzés mikor nem keres. Igaz hogy sok mindent köszönhetek neki a nyáron . Sokat segített akkor mikor nem jó időszakom volt. Ezért örök hálám lesz neki . Azért néha várok hogy hátha magától rám ír facen vagy akármi . Ha viszont nem történik meg , akkor marad a szokásos . Megyek az osztályába és kínzom egy kicsit, szeretgetem . Remélem azért az idő múlásával ugyan olyan lesz minden mint régen. Megint jó barátok leszünk.