2012. október 13., szombat

Barátság az örökkévalóságig !

XIV.Fejezet
....
Hát elkezdődött a suli , vagyis már lassan a 2. hónap telik el , de ez most igazán mindegy.Szóval , szeptember 3-án hétfőn sikeresen megtörtént a tanévnyitó a a suliba. Döbbenten untuk végig az egészet , mivel Református iskola lettünk ( mert lenyúlták a pénzünket) , így prédikációt hallgathatunk minden egyes ünnepségen. Így hát egy laza 30 perces évnyitóból lett 1 órás . Na vége lett az ünnepségnek , első utam a mosdóba vezetett hogy levegyem azt a kibaszott matrózblúzt. A második utam rögtön Fedéhez vezetett.Iszonyatosan hiányzott a nyáron , és most végre találkoztunk . Be léptem az osztályba rohantam oda hozzá mint egy idióta. Szorítottam a nyakát ahogyan csak tudtam , nem engedtem el . Annyira jó volt . Boldog voltam hogy végre láthatom.Ezek után mentem a barátomhoz .Este hazajöttem írtam Fedének hogy iszonyatosan jó volt látni . Ő erre csak annyit írt :
-Jó a segged az új nadrágba.:D
Semmit nem változott , ugyan úgy megnéz mint anno . A gép előtt a röhögés kapott el egy picit . Eltelt az első nap. Úgy indultam neki , hogy biztos olyan jó lesz mint ez első . Hát nem így lett . Most nem részletezem a dolgokat. Mikor hazaértem este vártam hátha rámír vagy akármi , de semmi . Kicsit rosszul esett tény és való. Ezek után nem sokat járkáltam le hozzá , kíváncsi voltam keres-e . Hát nem keresett . Megszívtam.Így vagy csak neten beszéltünk vagy sehogy se . Igazából megelégeltem a dolgot és erőt vettem magamon , és lementem hozzá . Szokásos módon zajlott , oda mentem megöleltem , visszaölelt. Már megszokott volt.Beszélgettünk és dobott egy ilyet.
- De régen láttalak már amúgy.
Erre pusztán egy szokásos reakcióm volt.
-Ha én nem kereslek , te se keresel .
Fede meg se mukkant csak nézett , és csak rázta a fejét. Ki hitte volna hogy nem mondd semmit. Igazából vártam egy olyan mondatot hogy : " bocsi , nem értem rá " , vagy valami ilyesmit.Az a baj , hogy szeretem és hiányzik , mert egyik legjobb barátom a világon, és rossz érzés mikor nem keres. Igaz hogy sok mindent köszönhetek neki a nyáron . Sokat segített akkor mikor nem jó időszakom volt. Ezért örök hálám lesz neki . Azért néha várok hogy hátha magától rám ír facen vagy akármi . Ha viszont nem történik meg , akkor marad a szokásos . Megyek az osztályába és kínzom egy kicsit, szeretgetem . Remélem azért az idő múlásával ugyan olyan lesz minden mint régen. Megint jó barátok leszünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése